a_jagello_kor_magyarorszagon_meszaros_zoltan

Bevezető
A Jagelló korszakot sokáig a romlás korának tartották, és élesen szembeállították Mátyás király idejével.
Valójában az ország romlását az okozta, hogy olyan ellenféllel került szembe, az Oszmán birodalommal, amely területét, népességét és jövedelmeit tekintve messze felülmúlta Magyarországot.
Az ország társadalma, már Mátyás király idejében túl volt adóztatva, azaz nem bírta viselni a háborúk költségeit.

A legoptimistább számítások szerint 3,5 millió lakosa van, bizonyára ennél kevesebb (inkább csak 3-3.2 millió).
Területe nagyjából 330 000 négyzetkilométer
Évi jövedelme kb. 200-250 000 arany
A lakosság 90%-a jobbágy volt
Mivel növekedtek az adók, a jobbágy családok összeköltöztek
Létezett a zsellérek rétege (a jobbágyok 20-25%-a) akik negyednél kisebb telkeken éltek
A XVI. század elején a családok több mint fele fél teleknél is kisebb területen élt
A módosabb paraszti réteg kereskedni is tudott.
Fellendül a marhakereskedelem, Megjelennek fegyveres állathajtók, a hajdúk (az elnevezés a hajtó, hajdó szavakból ered)
A köznemesek követelésének engedve az országgyűlés 1492-ben elrendeli az 1/9 természetben való fizetését
Magyarország helyzete a XV. század végén

Európa 1500-ban

Az oszmán birodalom hatalmának csácspontján a 16. században

Az Oszmán-birodalom jellemzése
Nagy (Törvényhozó) Szulejmán, tehetséges uralkodó.
A világ akkori legnagyobb vagy második legnagyobb birodalma felett uralkodik.
Területe: kb. 2 millió négyzetkilóméter
Lakossága: 12-13 millió
Jövedelme: 4-5 millió arany
Jól képzett állandó janicsár gyalogsága van, fegyelmezett lovassága.
Igyekeznek beszerezni a legjobb haditechnikát (nyugatról is)
Intelligens közigazgatása volt az országnak, támaszkodnak a görög, perzsa, arab hagyományokra.

Nagy Szulejmán ábrázolások

Nagy Szulejmán aláírása

A korszak magyar uralkodói
Corvin Mátyás 1458-1490
II. Ulászló 1490-1516
II. Lajos 1516-1526
Kettős királyválasztás:
I. Habsburg Ferdinánd 1526-1564
Szapolyai János 1526-1541

Mátyás halála 1490 után
Az egykori uralkodó egy sor dolgot rendezetlenül hagyott.
Nem hagyott maga után törvényes örököst, Corvin Jánost pedig nem tudta megfelelő helyzetbe hozni.
A bárói ligákkal nem tudott olyan viszonyt kialakítani, hogy a halála után kiszámítható helyzet álljon elő, Beatrix is részt vett a hatalmi harcban.
Az országot fenyegető oszmán veszély ellen nem is találhatott használható megoldást.
Az ország meghatározó nemesei a litván származású cseh királyt, Jagelló Ulászlót akarták a trónra juttatni (I. Ulászló idején már ült király ebből a csládból a trónon), mert egy szélesebb összefogásban (magyar-lengyel-cseh) látták a megoldást az oszmán veszély ellen.

II. Ulászló (1490-1516)
Kortársai „Dobzse” Ulászlónak nevezték.
Nem értette az ország ügyeit. Minden fontos kül- és belügyi kérdésben ki kéri a királyi tanács véleményét, a bárók uralta testület szinte mindig érvényesítette akaratát.
A bárók hatalama akkor teljesedrtt ki, amikor a fekete sereget fölszámolták. Kinizsi Pál vezetésével, főúri bandériumok megsemmisítették (1490)
A király elveszíti a pénzügyek és az adók feletti ellenőrzést. (Eltörli a rendkívüli hadiadót ami rövidtávon kedvező, de így nem lesz pénz a védekezésre)
A bárók (sok más mellett) jogot kapnak arra, hogy földjeiken ők szedjék be az adót, ezzel gyengítik az udvar és a király pozícióit.
A jövedelmező üzletágak (bányászat, nemesfémek megmunkálása) külföldi bérlők kezébe kerülnek.

II. Ulászló 1509-ből való freskón a
prágai Szent Vitus-székesegyház
Szent Vencel-kápolnájában a
Litoměřicei Oltárkép festőjétől

Társadalmi változások
Uralma alatt élesen szétválik a nemesek és nem nemesek rétege, de a főnemesek és köznemesek között is, megnehezedik a társadalmi csoportok közötti átjárás.
1498-ban törvénybe foglalják a 40 bárói család nevét. A címek örökletessé is válnak.
A bárók saját seregükkel (bandériumok) vonulnak háborúba.
A kisnemesek („bocskoros nemesek”) megtartják jogukat, hogy ne adózzanak.
kb., 20-25000-en vannak, egyesek földjeiket művelik, mások a nagyurak familiárisai.
A középbirtokos nemesek kb. 7000-en vannak.
A köznemeseknek joguk volt részt venni az országgyűléseken. Tömegükkel tudtak nyomást gyakorolni a bárókra. Érdekeltek voltak az oszmánok elleni harcban, és a hagyományok védelmében.
1505-ben a Rákos mezei országgyűlésen törvénybe foglalják, hogy idegen országban születettet nem lehet királlyá választani.
Werbőczy István összefoglalja a nemesi jogokat a Hármaskönyv (Tripartitum) nevű könyvbe, ennek döntő szerepe lesz a későbbi jogfejlődésre.

II. Ulászló dinasztikus politikája
II.Ulászló a Bécsi szerződésben (1515) ígéretet tett , hogy halála után a trón Habsburg Miksára vagy fiú örökösére száll.
Ez szembenáll a nemesség nagy részének felfogásával, miszerint több idegen uralkodót nem akarnak.
Végül fiát II. Lajost házasítja össze Habsburg Máriával.

A Szapolyai párt létrejötte
A Szapolyai (Zápolya) család Mátyás idejében válik országos tényezővé, föméltósággá.
Szapolyai János az ország egyik legnagyobb birtokosa.
A Rákosi döntés Szapolyai Jánosnak kedvez.
Szapolyai célja, hogy király legyen.
I. Ferdinánd házassága Jagelló Annával valamint II. Lajos házassága Habsburg Máriával gyengíti pozícióit.

Szapolyai János
Erhard Schön (1491-1542)
fametszete. A feltételezések
szerint a metszet a
király hiteles arcképét ábrázolja

Bakócz Tamás
Korának egyik legbafolyásosabb embere.
Esztergomi érseki és bíborosi méltóságra jutott.
Esélye volt a pápai tiara megszerzésére.
Fontos lett volna, hogy pápa legyen, mert így nagyobb erőket összpontosíthatott volna az oszmánok ellen.
Végül X.Leó (Medici családból) lett pápa, oszmán ellenes hadjáratot hirdetett, aminek lebonyolításával Bakóczot bízta meg.
Bakócz Tamás 1514.április 9-én hírdeti ki a kereszteshadjáratot az oszmánok ellen.
A pápai bulla teljes bűnbocsánatot ígért minden csatázó keresztesnek

BAKÓCz TAMÁS
ARCKÉPE,
ÉRMÉRŐL
NAGYÍTVA.

A Dózsa György – féle lázadás és előzményei
1513-ban háborús előkészületek vannak egy esetleges török támadás ellen
Dózsa végvárakban szolgálva szerezte katonai tapasztalatait.
A hadjárat pénzelését az 1514. évi adó egy tizedével akarták megoldani.
A ferences papok toborozzák a legtöbb parasztot, a leghíresebb Lőrinc Várad környéki pap.
A mozgósításban összekapcsolták a hadjáratot a gonosz elleni transzendens harccal.
A mozgósításra túl sokan jelentkeztek, kb. 40 ezer, a jobbágyok tömegesen hagyják el a földeket és vonulnak hadba
A nemesség le akarta állítani az egészet, az ország keleti részén munkaerőhiány lép fel, a nemesek fegyverrel tartják vissza a jobbágyakat. (Ezzel a közfelfogás szerint a gonoszt szolgálják.)
Bakócz 1514. május 14-én leállítja a toborzást

A lázadás kezdete
A pesti gyülekezőhelyről Székely Dózsa György fehérvári lovastiszt (nádor) vezetésével 15 ezer keresztes katona indul meg török ellenes célokkal
Az apátfalvi vérengzés: Báthory István, temesi ispán és Csáky Miklós csanádi püspök meg akarta állítani a fosztogató kereszteseket. Bandérumaik a Maros jobb partján, Apátfalván rajtaütöttek Dózsa elővédjén 1514. május 23-án.
Nagylakot Dózsáék felégetik megtorlásként, és nemeseket végeznek ki, karóbahúzással.
Öccse, Dózsa Gegely vezetésével északra egy csapatot küld.
A keresztesek Arad felé mennek, majd a Maros mentén haladnak Erdély felé, három részre osztva. Közben minden nemesi kúriát feldúltak.
A nemesek ez idő alatt az egyébb parasztlázadásokat számolják fel.

A lázadás leverése
Június végén a gubacsi pusztán összecsapott a nemesek és a parasztok serege, az utóbbiak nagy veszteséget szenvedtek.
Debrőnél csatát is vesztenek.
Dózsa Lippától indult Temesvár felé
Temesvár alatt egyesültek a Dózsa seregei és megkezdték június 13-án a vár ostromát. Báthory Isván nehéz helyzetben van.
A tenesvári csata: Szapolyai János felmentette Báthory Istvánt, majd 1514. július 15-én csata alakult ki, a csatában elfogták Dózsa Györgyöt és öccsét is, a megzavarodott parasztok nem tudtak megszerveződni, és a csata öldökléssé alakult.
Lőrinc Erdély felé ment, de Biharnál Tomori Pál szétverte.

A lázadás következményei
Dózsával példát statuálnak, kegyetlenül kivégzik, de nem izzó vas trónra ültetve.
A résztvevő parasztokat nem ölik meg, mert szükség volt a munkájukra.
1514-ben megtiltják a jobbágyak szabad költözködését, ez a „röghöz kötés”.
Kötelezik a jobbágyakat a heti 1 nap ingyen munkára, robotra, a földesúr allódiumán (sajáthasználatú birtokán).
Megtagadják a hajdúk és parasztok fegyverviselési jogát.
1514-ben a budai országgyűlésen elfogadják Werbőczy jogkönyvét (Hármaskönyv – Tripartitum), amelynek alapelve, a törvényeket a király és a nemesek együtt hoznak.

II. Lajos uralma
Apja halálakor 10 éves.
1509-től már cseh király.
Felesége Habsburg Mária V. Károly, a nyugati világ legbefolyásosabb uralkodójának lánya.
1521-től gyakorolja királyi jogait.
Az ifjú király tehetséges és művelt volt.
1521-ben elvesztették Belgrádot, Tomori Pál délen hadakozott.
Közben valamilyen nemzetközi segítséget próbálnak keresni az oszmánok ellen.
Várható volt a szultáni sereg támadása, erről 1525-ben értesültek.

II. Lajos portréja
Csukovits Enikő: Liliom és holló.
Új Képes Történelem.
Magyar Könyvklub- Helikon, Budapest, 1997, 96. oldal.

A Mohácsi csata
1526-ban lázasan folyik a szervezőmunka, hogy megütközzönek a Szultánnal.
Viszonylag nagy sereget sikerül összegyűjteni.
A közhiedelemmel ellentétben, Szapolyai nem árulás miatt nem jelent meg a csatamezőn, egymásnak ellentmondó üzeneteket kapott és nem ért oda időre.
Erőviszonyok: Az oszmánoknak kb. két és félszer akkora seregük volt, de a látszámok tekintetében más más becslések és közlések vannak (a legvalószínűbb: 70000 oszmán és több mint 25 000 magyar).
A csatateret a magyar fél választotta. Mohácstól 6-7 kilométerre délre.
A csatát túl korán kezdték meg, több fontos csapatrész nem érkezett meg.
A magyarok felállása nem volt a legjobb, de Tomori a gyorsan akart hadbalépni mert ebben látta az esélyt a túlerővel szemben.
Sokáig úgy gondolták, hogy az oszmán tűzérség működése volt a döntő, de ma úgy vélik, hogy a janicsárok puskatüze volt az.
Tomori ekkor hal meg. Perényi a balszárnyon szintén vereséget szenved.
A magyar sereg kontrollálatlan menekülésbe kezd.
A király menekülés közben leesik a lováról és vagy rögtön, vagy a megáradó Csele-patakba fulladva hal meg.
A csatában 7 püspök, 12 főúr, 16 zászlósúr esik el, ezzel a magyar politikai elit jelentős része elveszett.
Kb. 4000 lovas és 10000 gyalogos is odaveszik.

Mohács következményei
A mohácsi vész talán a magyar történelem egyik legnagyobb fordulópontja, azonban önmagában nem az.
Magyarország helyzetének megváltozása már az Oszmánok mint nagyhatalom megjelenésével rossz irányt vett, földrajzi helyzetéből következett, hogy nem tudta megkerülni az ebből adódó problémákat.
15 év telik el a mohácsi vész és Buda elvesztése között, soha nem fog kiderülni, mire lett volna elég ez az időszak, ha az ország nem csúszik a kettős királyválasztás miatti háborúba.
A Jagelló-kor véget ér, Magyarország történetében a Habsburgok fogják ettől kezdve a főszerepet játszani.
A mohácsi vész utáni időszakban Erdély vazallus fejedelemség lett, és Magyarország egy keskeny sávra zsugorodott, az ország középső része az Oszmán-birodalomba tagozódik.
Ezek után Magyarországon „nem lehetett azt tenni amit kellett, mert azt kellett tenni amit lehetett”, azaz Magyarország többé nem középhatalom, egy nagy birodalom fontos része, ám amelyről máshol hozzák a döntéseket.